Sok szülő úgy viszi el gyermekét a kötelező oltásokra, hogy alig rendelkezik ismeretekkel az oltás értelmét, típusát illetően. Ezáltal a következményekről is csak hiányos, esetleg téves elképzelésekkel bír.

A másik véglet az, amikor a túlságosan aggódó, általában első gyermekes szülő minden fellelhető információnak utánaolvas, és az esetlegesen fellépő oltási következmények felsorolása annyira megriasztja, hogy nem engedi gyermeke beoltását. Pedig ezzel komolyan árthat gyermekének. Mint mindig, ez esetben is az arany középút a leghelyesebb: tudnunk kell, mi történik gyermekünkkel, és fel kell készülnünk az esetleges következményekre. Az oltást követő súlyosabb tünetek felbukkanásakor azonnal forduljunk orvoshoz. Budapesten a Szent László kórházban védőoltási tanácsadó működik minden csütörtökön 9 és 12 óra között. Nézzük, milyen oltásokat kap a gyermek fél éves koráig, és azok milyen oltási reakciókat okozhatnak.

BCG: A tuberkulózis, más néven gümőkor elleni védőoltást általában újszülött korban adják a bal váll bőrrétegébe. Körülbelül öt-hat hét elteltével az oltás helye megered, kisebb piros duzzanat vagy seb jelentkezik a vállon. Ez fokozatosan tűnik el, esetleges gyenge váladékozása aggodalomra okot nem ad. Helyén halvány folt marad. Fél éves korban ellenőrzik, hogy a heg megjelent-e. Amennyiben az oltás nem ered meg, újraoltást végeznek.

Hevesebb oltási reakció esetén a nyakon vagy a hónaljban a nyirokcsomók duzzanatát lehet érezni. Ha ezek kifakadnak vagy bevörösödnek, orvoshoz kell fordulni.

HIB: Agyhártyagyulladás és krupp elleni oltás, amit 2 hónapos korban adnak a csecsemőnek. Az oltást 4, 5 és 15 hónapos korban ismétlik. Az első oltás általában nem okoz heves reakciót, de esetenként hőemelkedés tapasztalható az oltást követő 24-48 órában. Ez a legújabb kötelező védőoltás gyermekek számára Magyarországon.

DPT: A Di-Per-Te oltás három betegség ellen ad védettséget: diftéria (torokgyík), pertusszisz (szamárköhögés) és tetanusz (merevgörcs). 1954-ben tették kötelezővé. Ezt a védőoltást a gyermek először három hónapos korában kapja, majd a negyedik és ötödik hónapban ismétlik. A kombinált oltóanyag beadásának háromszori ismétlése alapimmunitást eredményez, azonban a teljes védettség érdekében három-, illetve hatéves korban az oltást megismétlik. A 11 éves korban történő emlékeztető oltás alkalmával a kombinált oltóanyag már csak a diftéria és a tetanusz elleni védekezést szolgálja.

A DPT oltást általában 24-48 órán belül enyhe tünetek követik. Hőemelkedés, lázas állapot léphet fel, amit csillapítani kell. Az esetek többségében a gyermekorvos javasolja az oltás beadásával egyidőben lázcsillapító kúp alkalmazását, amivel a láz kialakulása ugyan nem előzhető meg, de mértéke enyhíthető, és a kialakuló fájdalom ellen is jó szolgálatot tesz. A csecsemő lázát rendszeresen ellenőrizni kell a további hatásos lázcsillapítás érdekében.

Mivel a gyógyszeres csillapítás csak négy-hat óránként ismételhető, súlyosabb esetekben szükség lehet vizes testborogatásra vagy hűtőfürdőre. A láz gyógyszeres csökkentése esetén ajánlott a körkörös lázcsillapítás, amikor két különböző hatóanyaggal rendelkező lázcsillapító terméket alkalmazunk felváltva. Például a Germicid, illetve a nyugtató komponenssel is rendelkező, csak receptre kiváltható Germicid C kúp kombinálva Panadol vagy Nurofen szuszpenzióval. A Panadol három hónapos kortól, a Nurofen hat hónapos kortól vagy hét kg-os testsúly elérését követően adható. Amennyiben az oltást követően nem lép fel láz, hőemelkedés, éjszakára akkor is adjunk lázcsillapítót.

Néhány csecsemőnél a pertusszisz komponens iránti túlzott érzékenység figyelhető meg. Ekkor az oltást heves oltási reakció, 40 fok feletti láz követi. Ezekben az esetekben a Di-Per-Te hármas oltás ellenjavalt, helyette Di-Te forte oltóanyagot alkalmaznak. Erről a gyermekorvos dönt a tünetek mérlegelése után.

Az oltás helyén fájdalom jelentkezhet, amit hideg vizes borogatással lehet enyhíteni. Esetenként apró, fájdalmatlan duzzanat tapintható a szúrás pontja körül, melynek felszívódása akár hónapokig is tarthat. Különösebb kezelést nem igényel.

Az oltást követően a csecsemő nyugtalan, nyűgös, étvágytalan lehet. Ezek a tünetek általában egy-két napig tartanak. Bizonyos lázcsillapítók hatására aluszékonyság léphet fel.

IPV / OPV: Poliomielitisz (járványos gyermekbénulás) elleni védőoltás. A DPT védőoltással egyidőben 3 hónapos korban kapja először a csecsemő. A teljes védettség érdekében később a sorra következő DPT és MMR oltásokkal egyidőben adják az emlékeztető oltásokat. Az oltóanyag beadása injekcióval (Salk féle védőoltás, IPV oltás), vagy szájon át (Sabin cseppek, OPV) történik. Különösebb oltási reakciót nem okoz, ritkán hasmenés léphet fel. Az oltás 1960 óta kötelező.

Esperanza
Nők Lapja Cafe [nlcafe.hu]
2004.03.19