Egyet nekem - egyet neked
A nyolc hónapos gyerekek többsége már nagyon tevékeny tagja a családnak. Kúszik-mászik, üldögél, tesz-vesz. Éppen elég ügyes ahhoz, hogy egy-egy falatot a szájába tegyen.

Nem ritka, hogy a nyolc hónapos baba még alig fogad el valamit az anyatejen kívül – a kóstolgatás korszaka elhúzódhat több hónapig is. Ettől nem kell kétségbeesni: ha minden alkalommal megszoptatjuk, ahányszor kéri, biztos, hogy elég táplálékhoz jut. Ám lassanként az "óvatos" babánál is számíthatunk arra, hogy nem az éhsége, hanem a kíváncsisága fogja rávezetni őt a családi asztalnál való falatozásra. 

Ahogy telnek a hetek, egyre ügyesebben csippenti fel és teszi a szájába a "katonákat", talán jobban élvezi az önálló evés tudományát, mint azt, ha a mama pürét kanalaz a szájába.

Apró katonák
Tegyünk kézzel megfogható, biztonságos falatkákat a tányérra. A "katonák" mindenképpen olyan állagúak legyenek, hogy szét tudja őket lapítani, és ezután lenyelni. Nem is gondolnánk, milyen sok alapanyagunk van a csipegetős fogásokhoz. Legegyszerűbb, ha sütőtököt, almát vagy répát puhára párolunk és kockára vágunk. Újdonságként bevezethetjük már a párolt karfiolt, a változatosságot kedvelő családokban pedig a csicsóka is szerepelhet az étlapon. Gombóckákat a szokásosnál kicsit sűrűbbre főzött kásából is készíthetünk. Erre alkalmas a zabpehelyből, rizslisztből, kukoricadarából készült, vízben vagy anyatejben főtt kása. Ha már összetettebb ételeket is eszik a baba, keverhetünk a kásába reszelt gyümölcsöt, párolt, összetört zöldséget, kilenc hónapos kor után reszelt sajtot, túrót. Főtt, darált hússal is tartalmasabbá tehetjük a baba ételét.
Ebben a korban már kenyérdarabkákat is adhatunk a picinek. A katonák legyenek falatnyi méretűek, puhák. Vékonyan kenhetünk rájuk házi készítésű szendvicskrémet: párolt, összetört zöldséget, zöldfűszeres túrót vagy vajat. Még ne adjunk a kicsinek teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret – ne kínáljuk májkrémmel, felvágottakkal és virslivel se ebben a korban. A "bolti" húskészítmények többsége nagyon sós, és olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyek károsak, vagy allergiát válthatnak ki. A virsliben, párizsiban jelentős mennyiségű szója és tejpor található, ezek fehérjéi a leggyakoribb táplálékallergének a mi kultúránkban.

Mézet ne!
A mézes kenyér sem ennek a korosztálynak való. Amellett, hogy nagyon édes, és egyben magas a cukortartalma, pici korban veszélyes ételmérgezést is okozhat. Míg a felnőttekre a mézben előforduló botulinumbaktérium és annak méreganyaga veszélyes, egyéves kor előtt még a baktérium szaporítóanyaga (spórái) is komoly bajt okozhatnak. A spórák ellenállnak a hőnek, tehát sütéssel, főzéssel sem kerülhetjük el biztosan a betegséget. Egyéves kor után a gyerek fejlettebb immunrendszere és a felnőttekéhez hasonló bélbaktérium-flórája megakadályozza a megbetegedést.

Várjunk a nyers koszttal!
Mivel tudjuk, hogy a rostos ételek egészségesek, hajlamosak lennénk a pici babákat is idejekorán nyers kosztra fogni. Szinte adja magát, hogy reszelt répát, szeletelt salátaféléket, magvakat és csupán vízben áztatott gabonaféléket etessünk a kicsivel, hiszen pépes étel, le tudja nyelni. De hiába nyeli le, alig emészt meg belőle valamennyit. A rostban, cellulózban gazdag táplálékon élő állatok szinte folyamatos táplálkozással, több gyomorral, "végtelenül hosszú" bélrendszerrel, cellulózbontó baktériumokkal rendelkeznek, így tudják hasznosítani a rostos nyers kosztot. Az ember – és főleg a kisbaba – nem alkalmas erre. A WHO ajánlása szerint az anyatej mellett nagy energiatartalmú, könnyen emészthető táplálékot kell adni a kicsiknek: a gyomruk aprócska, energiaigényük viszont hatalmas a testméretükhöz képest. Számukra a táplálék nemcsak a mindennapi aktivitáshoz szolgáltatja az energiát (pedig az sem lenne elhanyagolható, egy felnőtt napi mozgásmennyiségéhez képest), hanem testük növekedéséhez, hízásához, erősödéséhez is. A zöldségeket pároljuk meg, a gabonapelyheket pedig főzzük rövid ideig, vagy legalábbis forrázzuk le, és hagyjuk állni néhány percig, hogy megpuhuljanak.

Tejben-vajban
A "tehéntejkérdés" nem szűnő indulatokat kavar. A mai nagymamák még tejjegyet kaptak szülés után, hogy ingyen jussanak tejhez ők és a babájuk is. (Ugye hihetetlen?) Mára kiderült, hogy nem ritkán éppen a tehéntej okoz problémát: a szoptató anya túlzott tejfogyasztása a babánál hasfájást okozhat, a túl korán bevezetett tejtermék a gyerek táplálékallergiáját válthatja ki. Sokan teljesen elzárkóznak a tejfogyasztástól – lássuk be, van ebben logika: tejet egyetlen állat sem fogyaszt csecsemőkora után. Ami kezdetben éltető anyag volt, a későbbiek során bajok forrása lehet, mert a felnőtt szervezet nem tud megbirkózni minden összetevőjének lebontásával, érzékeny lehet fehérjéire, és hajlamossá válhat miatta bizonyos betegségekre. Ám azért, mert sokan nem bírják a tejet, még nem kellene mindenkinek elfordulnia tőle – hiszen olyan finom. Azonban a tehéntej fogyasztását a gyerekorvosok jó része nem ajánlja egyéves kor előtt. Ám – ha a családban nincs allergiás megbetegedés – nyolc-kilenc hónapos kortól szabad az út a savanyított tejtermékek (sajt, kefir, joghurt, túró) előtt. Természetesen az ismerkedés időszakában csak egészen kicsi adagokkal próbálkozzunk, és később se a tejtermékek jelentsék a baba ételeinek alapját – hiszen ott van még a biztonságos anyatej, amely az első szülinap után is jelentős részét teszi ki a kicsi étrendjének. Színtejet csak akkor adjunk, ha már nem, vagy alig szopik a baba. Egyéves kor után már semmi szükség tápszerekre, cumisüvegre. Ilyenkor már olyan sokfélét eszik a baba, hogy hozzájut a számára szükséges ásványi sókhoz és vitaminokhoz a dúsított és módosított összetevőjű tápszerek, babatejek és bébiételek nélkül is. A tejből ne készítsünk kakaót, karamellát, hiszen a tehéntej maga is édes, jó ízű. Ha a baba édesítés nélkül nem issza meg, valószínűleg nincs szüksége rá.

Heti étrend
Igény szerinti szoptatás mellett a nyolc-kilenc hónapos gyerekek többnyire egyszer-kétszer esznek másféle táplálékot. Bár már "nagy babáról" van szó, ha újdonságot adunk neki, még mindig magában adjuk, és figyeljük a kicsit, hogy nem érzékeny-e erre az ételféleségre.
Hétfő
ebéd: puha zöldségdarabkák a család zöldségleveséből
uzsonna: reszelt alma, egy kanál túróval elkeverve
Kedd
ebéd: párolt brokkoli reszelt sajttal
uzsonna: sülttökkockák
Szerda
ebéd: sűrű zöldborsókrémleves
uzsonna: zabpehelykása banándarabkákkal
Csütörtök
ebéd: krumplipüré darált csirkehússal
uzsonna: párolt almakockák natúr joghurttal
Péntek
ebéd: karfioldarabkák a családi rakott karfiolból
uzsonna: kenyérkatonák petrezselymes túróval
Szombat
ebéd: céklás krumplipüré
uzsonna: kukoricapuliszka reszelt körtével
Vasárnap
ebéd: rizses hús (puhára főtt rizsből)
uzsonna: házi gyümölcsjoghurt

Összeállította: Sződy Judit
Kismama.hu  2005.02.02.